"Itthon-Otthon"

A történészek szerint, az emberiség tudásának, tudományos közleményekben, könyvekben, alkotásokban kifejezett tára, a polgári évszámítás első éve és a reneszánsz közötti ezerötszáz év alatt megduplázódott. A reneszánsz és a francia forradalom között 1789-ben, ez az ismerethalmaz újra megduplázódott és az utána következő, hozzávetőleg százötven év alatt, az ipari forradalom tetőpontjáig, a személygépkocsi születéséig, ez a tudástár ismét megkettőződött.

Arról már különböznek a vélemények mennyi idő alatt duplázódik meg az emberiség tudása a mai digitális korszakunkban. Néhányan azt állítják, másfél évenként, egy másik közlemény két évre saccolja és a legpesszimistábbak szerint három-öt év szükséges erre. Ami nem vitás: a tudás minden tíz évben legalábbis megduplázódik, más szóval, a ma ismert dolgok feléről dunsztunk sem volt tíz éve. Egy izraeli professzor nemrég kijelentette, hogy „már 2010-ben minden másfél hónapban, maximum kéthavonta fog a tudás megkettőződni”. Amit viszont senki sem tud: felgyorsul-e, vagy lelassul ez a folyamat a jövőben és vannak-e az emberi tudásnak egyáltalán valamilyen határai?

Nagy szerencsénkre a tudásnak ezt az exponenciális robbanását a számítási teljesítmények párhuzamos kifejlődése kísérte. Ma már a számítógép mindennapi létünk elválaszthatatlan része és majdnem minden területen és szakmában használják. Ezek a felhasználóbarát eszközök lehetővé teszik bárki számára – az állandóan fejlődő keresőgépek és megfelelő kulcsszavak által – specifikus információt találni majdnem minden kérdésre, elképzelhető tárgyra. Az úgynevezett Moore-törvény alapján, amely mint több negyven éve elfogadható pontossággal helyesnek bizonyult, a számítási teljesítmény 18 havonta kétszeresére nő, úgyhogy az információ visszakeresése és osztályozása a jövőben sem fog problémát okozni. 

A legkomolyabb kihívás ezen a területen nem a technológiai képességünk, hanem az adottságunk megbirkózni ezzel a tudással és azt hatékonyan felhasználni a közösség javára. Az emberiség technikai szakképzettsége jelentősen felülmúlja morális készségét.

Senki sem találja rendkívülinek, amikor a NASA, vagy a Humán Genom Projekt óriási összegeket fektet be és hatalmas tudós és számítógép gárdát toboroz egy bizonyos mérnöki, vagy biológiai probléma megoldására, de miért nem próbál egyike sem ezeknek a tisztelt tanult uraságoknak választ adni arra a kérdésre, milyen módon lehetne megnövelni az emberiség jólétének totális összegét?

Miért nem róják ki egy a fentihez hasonló szakértő csapatra annak a feladatnak a tüzetes megvizsgálását, a számítástechnika által megoldhatók-e az éhínség, a nyomor, a tiszta ivóvíz hiánya, a járványok és hasonló, az emberiséget megtizedelő nyavalyák, problémái, miként kell megtervezni az algoritmusokat, amelyek ezeket a leghatékonyabban megoldják és mi a legtöbb ember számára a Földön, a legnagyobb hasznot biztosító megoldás hathatóssága.

Beismerem, az ötlet nem az enyém, bár lelkesen magámé tettem, talán szocialista világnézetem miatt, de a tőkések társadalmi felelősségének az ötlete messze áll minden baloldali ideológiától. Az eredete olyan esküdt kapitalistáktól származik, mint a világ leggazdagabb embere Bill Gates, egy ragadozó cég volt főnöke, akit általában „rossz emberként” írnak le – aki a modellt „Kreatív Kapitalizmus” címmel illette – Warren Buffet, Bill Clinton és mások. Ezek felismerték, hogy a gyerekek millióinak halálát okozó betegségek legyőzése, fejletlen területeken modern földművelés kifejlesztése és a szégyenletes éhínség megszüntetése, az ivóvíz megtisztítása, előnyösek a gazdaságnak, jók az üzletnek! Egészséges, jóllakott, tisztességes keresetű emberek a jövő fogyasztói. 

Akkor hát miért ne fogjuk be a számítótechnika rendelkezésünkre álló hatalmas erejének egy részét, az információ és a szolgáltatások megosztását lehetővé tevő számítógép hálózatokat, a különlegesen nagy teljesítménnyel rendelkező szuperszámítógépeket és használjuk fel őket, nemcsak komplikált matematikai problémák megfejtésére, egyre gyilkosabb fegyvernemek kifejlesztésére,  időjárás prognózisra, a légi forgalom irányítására, messzi galaxisok felfedezésére, adatbázisok vezetésére, hanem azon problémáknak a megoldására, amelyek több áldozatot követeltek, mint az emberi nem a történelem hajnala óta vívott összes háborúja együtt?