"Itthon-Otthon"

A babonát általában, egy ártalmatlan, a legjobb esetben nevetséges jelenségnek tekintjük, de mint sokszor kiderül, egy ilyen irracionális hiedelem, bizonyos esetekben, halálossá is válhat. Nemrég olvastam az újságban az indiai kormány háborújáról a babona ellen. A hír arról számolt be, hogy sok bagoly életével fizet, vagy a fekete mágiát űző gyógyítók karmaiba kerül, mert bizonyos törzsök Indiában hisznek abban, hogy ezek a látványos és különleges kinézésű madarak, képesek kiűzni a gonosz szellemeket.

Egy másik hír szerint, a Nemzetközi Vöröskereszt az elmúlt évben jelentette, hogy több tízezer kelet-afrikai albínó föld alatt él, attól tartva, hogy levadásszák őket, a testrészeiből készített varázsszerek, szerencsét és gazdagságot hozó tévhit miatt. 2007 óta 44 pigmenthiányos lett meggyilkolva Tanzániában. A jelentés végén az újságíró azt a hátborzongató kérdést teszi fel: „Mennyit érnek a fehérkés karok és lábak?” A válasz: "legalább 75 ezer dollárt."

Ennél pusztítóbb egy babona már nem is lehet. Szerencsénkre, a nálunk honos babonák általában ennél sokkal naivobbak és kevésbé károsak.  

A múlt század 30-as, 40-es éveiben, a kéményseprő, tipikus ruházatában – fekete, megkötős ujjú ruha, sapka, fehér szájvédő, létra, nyírfa seprű és drótkaparó a vállán – gyakori látvány volt utcáinkon. Mint gyerek, hittem abban, hogy egy kabátgomb jó erős megcsavargatása, amikor elhaladok mellette, szerencsét hoz. A bátrabbak azt is kérték, hadd simítsák meg, vagy puszit nyomtak kormos arcára, sőt egy szál szőrt kértek keféjéből, amelyet aztán erszényükben tartottak. Nehéz tudni mi volt az eredete e hiedelem kialakulásának, a legvalószínűbb az, azért hoz szerencsét a kéményseprővel való találkozás, mert azoknál a házaknál, amelyeknél kitisztították a kéményt, nem égett le a ház.

Ez csak az egy volt, a sok elterjedt babona közül azokban a napokban. Voltak emberek, akik, amikor kiléptek házukból és fekete macska ment el előttük, visszatértek a otthonukba, talán beteget is jelentettek munkahelyükön. Mások viszont úgy vélték, hogy maga a puszta visszatérés (egy elfelejtett tárgyért) is balszerencsét okoz. Más hiedelmek:

Falhoz támasztott létra alatt elmenni veszélyes.

A lópatkó, négylevelű lóhere, vagy nyúlláb szerencsét hoz megtalálójának, vagy hordozójának.

Gyerekkoromban, anyám nem engedte meg, hogy harisnyában mászkáljak otthon, mert a zsidó szokások szerint, a gyászolók járnak harisnyában, vagy zokniban a lakásban. További ifjúkori hagyományok:

A levágott körmöt mindig összeszedni (mert a körmök halott testrészek és nem szabad őket otthagyni, ahol emberek rájuk léphetnek).

A szárnyasok vé-betű formájú csontját – a kívánó, vagy szerencsecsontot, angolul wishbone – ketten feszítettük, amíg eltört. Akinek a hosszabbik fele maradt a kezében, kívánhatott valamit.

Napjainkban is sokan használják a ’lekopogom’ kifejezést, egyesek valóban le is koppintják, természetesen csakis fából készült felszínen. Mások az ujjaikat keresztezik, vagy sót szórnak hátuk mögé. Abban is hiszünk, hogy ha átlépünk egy kisgyereket, az nem fog tovább nőni, ha valaki az asztal sarkán ül, hét évig nem fog megnősülni és ha vizsga előtt, a diák a tankönyvet párnája alá rakja, reggelre belemegy a tudnivaló a fejébe.

Sokan hisznek abban, hogy egy tükör eltörése balszerencsét okoz (ezzel szemben, egy ismert német közmondás szerint, a cserepek szerencsét hoznak, zsidó esküvőkön pedig a vőlegény poharat tör össze és a násznép mazeltov-ot rivall). Egy másik hiedelem szerint, ha valaki egy halottas házban a tükörbe néz, ő is meg fog halni. Egy ilyen házban be kell takarni minden tükröt, különben a halott megjelenik bennük és magával viszi azok lelkét, akiknek a tükörképe visszatükröződik. E hiedelem szerint, az ördög külön erre a célra találta fel a tükröket.

A 13-as szám a világon mindenütt szerencsétlen. Az Egyesült Államokban, a legtöbb házban, a 13-ik emeletet 14-iknek nevezik, sok légitársaság gépein nincs 13. számú ülés, a korházakban, szállodákban sem sincs 13-as szoba, Olaszországban ez a szám nem játszik a lottón, Firenzében annak a háznak a száma, amely a 12-es és a 14-es között van, 12 ½, Franciaországban a quatorziens, a 14-esek, feladata kiegésziteni a vacsoravendégek számát, ha csak 13 van. Azok, akik hisznek abban, hogy ez a szám balszerencsét okoz, a problematikus Apollo 13-as űrhajót hozzák például, de persze, a lehető legrosszabb nap az a 13-ika lesz, amely a pénteki napra esik.

Vannak emberek, akik soha sem lépnek a járdakövek közötti résre, a kutya vonyitása halált jelent, ha az orrod viszket, vendég fog jönni. Ha a leves el van sózva, a szakácsnő szerelmes, a turisták pedig pénzt dobálnak minden útba eső medencébe és kútba. Szerencsét hoz? Ki tudja, ártani biztos nem fog. 

Ami engem illet, babonának tartom a vallást is, minden vallást. Ugyanakkor hiszek minden ember jogában azt a hitvallást követni, amire kedve támad, mindaddig amíg ez csak abból áll, hogy mások szemében egy kicsit furcsa a viselkedése. Amint a hit fanatizmussal párosul és hisztériává válik, megvonom a határt. Ez történt 1692-ben Salemben, az Egyesült Államokban, amikor 20 boszorkánysággal vádolt férfit és nőt kivégeztek és számtalan mást bebörtönöztek.

Hasonló tömeghisztéria következménye volt 1882-ban a Tiszaeszlári vérvád is, amikor 15 személy ellen, akiket egy keresztény lány, Solymosi Eszter, rituális meggyilkolásával gyanúsítottak, indítottak eljárást. A vádlottakat ugyan egy év múltán felmentették, de vannak olyan személyek, akik még ma is azt hiszik, hogy zsidók ölték meg Solymosi Esztert.

Úgy látszik, nekem is van néhány apró babonám, mint az például, ha ingzsebemből kifelejtem kedvenc tollamat, amikor reggel elmegyek otthonról, rossz napom lesz. Egy idősebb hölgy az irodámban, nem volt hajlandó háttal ülni egy másik kolleganőjének, szemveréstől félt. Szülőhazám faluiban, a szemmel verés mellett, a legelterjedtebb hiedelmek közé tartozott a tehén megrontása (tejelvitel, véres tej).

A hívők amuletteket viselnek, mágikus növényekkel, mint pld. a bazsalikom és a fokhagyma, veszik körül környezetüket, ellenvarázsigéket mormolnak. Ha egyet sem ismersz, kitalálhatsz magad is. Lényege, hogy te higgy benne. Az ilyen ’védekezés’ is a fent említett kategóriába tartozik: nem biztos, hogy segít, de nem árthat. Teljesen más dolog, nagyobb összegeket fizetni sarlatánoknak, akik állítólag leveszik rólad az átkot.

Nem hittem a szememnek, amikor láttam, hogy ún. felvilágosult korunkban, művelt emberek is behódolnak a babonának. A Neten tucatnyi ’tanult’ cikket lehet találni olyanoktól, akik amuletteket árulnak, okkult praktikákkal foglalkoznak és rontáslevételre vállalkoznak. Ez is egy módja a könnyű meggazdagodásnak, ellopni a naiv balekok nehezen megkeresett pénzét, de a véleményem szerint ezeknek a kuruzslóknak börtönben a helye.         (