"Itthon-Otthon"

Izraelben január 22-én lesznek a parlamenti választások. Összesen 33 párt nevezett be, de mivel csak azok juthatnak be a Kneszetbe, (így hívják parlamentünket), amelyek a leadott szavazatoknak legalább a 2%-át szerezték meg, minden valószínűség szerint csak 8-9 párt fog helyet foglalni a jeruzsálemi országgyűlésben.

A nagy harc pillanatnyilag a jobboldali és a baloldali táborok között folyik. A közvélemény kutatások szerint a jobboldali pártok közösen 63 helyet fognak szerezni, míg a bal-centrum-arab pártok együttesen 57 mandátumra számíthatnak az új parlamentben. Ha csakugyan ez lesz a választások végeredménye, akkor az új kormány élén ismét Benjámin Netanjahu (közismert becenevén Bibi), a mostani miniszterelnök, fog állni, de a közvélemény-kutatási adatok szerint az utolsó napokban a két tábor közötti különbség folyamatosan csökken. A felmérések szerint a megkérdezetteknek mintegy 15 százaléka még nem döntötte el, hova adja voksát, úgyhogy pillanatnyilag semmi sem biztos.

Ha csakugyan Bibi áll majd egy jobboldali kormánykoalíció élén, folytatódni fog a nacionalista irányzat, amely nehezen lesz elfogadható a nemzetközi tárgyalásokon, de ha egy baloldali-centrista kormány kerül uralomra, vagy Bibi a szélsőséges jobboldal helyett a centristákat választja koalíciós partnernek, a telepesek építkezései be lesznek fagyasztva és felújulnak a béketárgyalások a palesztinokkal.

Végső fokon a választások eredménye a szavazók részvételétől függ. Az ultra-nacionalista telepesek és a vallásosok több mint 80 százaléka megy szavazni, viszont a városokban, ahol a lakosság többsége centrista, vagy baloldali irányzatú, csak kb. 65 százalék veszi magának a fáradságot, hogy elmegy a szavazó helyekre – dacára annak, hogy a választások napján munkaszünet van. Ami még furcsább, bizonyos felmérések szerint az arab szavazóknak csak a 41%-a biztos abban, hogy részt vesz a választásokon, 42% nem kíván szavazni és további 17% egyelőre bizonytalan.

Izrael lakosságának több mint 20 százaléka arab. Mivel a választási rendszerünk országos arányos képviseleten alapul, vagyis az egyes listák ülőhelyeinek a száma a leadott szavazatokkal arányos, a 120 fős parlamentben legalább 24 arab képviselőnek kéne ülnie és a jobboldali, nacionalista tábor kisebbségbe kerülne. A valóság az, hogy az utolsó Kneszetben csak 11 arab képviselő volt, és ha a fenti felmérés realizálódik, a választások után, netán csökkeni is fog a számuk.